És akkor lett kapu...

                                  Első etap lefutva. 

 Hiánylista összeírva, pénzes erszény kiürítve.  Van fűrészem, kapum, meg tiszta járdám és izomlázam. Bevallom, honvágyam is, meg tettvágy is. 

 Szóval, a tereprendezés fotói:


2014 szeprember. Az ősdzsungel átvette az uralmat. 

 2015 február közepe:

 2015 Február utolsó napján megérkeztünk....

 Beüzemeltük a teakályhát

 Kávét főztünk, mert az kötelező!

 Előkaptuk a gumikesztyűt, és a takarítószereket.

 A csapat két részre oszlott. Apám a kaput csinálta meg, én kiirtottam a dzsungel alapját. 

Ismi egyből felfedezte a mindenható Bodzapálcát:

Végül kertészkedett, 

Amíg én tüzet raktam:

 Mivel ellobbant, újra kellett kezdeni, ezúttal tettem alá jóféle száraz fát. Meg is lett az eredménye:

 Végre!

 Itt már vígan ropogott, és el sem aludt, akármit tettem rá. (Többnyire szölő tőkéket és venyigét)

 Na, volt is meleg körülötte, és gyönyörű parazsunk lett, lehetett volna benne sütni mindenféle finomat. Legközelebb viszem a szalonnát!
 Hogy haladjak is, folytattam a járda takarítását. Ilyen volt, jobb szélen látható a helyzet:

 És ilyen lett:
 A nedves folt konkrétan attól van, hogy ott biz' fűtakaró volt végig. Egyszerűen döbbenet! Szégyelltem képeket csinálni a kiindulásról, de most már bánom, mert ég és föld a különbség. Ránk esteledett, így egy kis vacsora,tejeskávé, és véget vetettünk a napnak.

 A mosdó gyönyörű lett. Reggelre felmelegedett a bolylerben a víz, és hérfő hajnalban csobbantam egy jót.

 Habár a kád nem sokáig lesz használva, bizony megfordult a fejemben, hogy kár kidobni. De mivel már amúgy is ütött-kopott, nem fogok változtatni a terveimen. 

 FOLYT. KÖV.